Idén megteszem az első bejegyzésem. Igazából az a legfurcsább hogy nagyon fel se tűnik hogy egy újabb évbe léptünk. Csak telik az idő és kész. Egyik nap következik a másik után.
Na de még kezdem ott ahol tavaly befejeztem. Az állásinetrjú megvolt, jó volt, csak hát messze kell utazni. Meg kedden mehetek majd a második körre. Örülök is neki meg nem is. Nincs sok kedvem megint egy csomót utazni. Meg annyira nem szeretném ezt állást se, de valamit mindenképpen dolgoznom kell, így inkább munkát keresek. Majd még nézegetnem kell más állásokat is, hátha ráakadok életem nagy állására. Amúgy ahol nagyon szívesen dolgoznék, oda már kétszer írtam, de még válaszra se méltattak. Hát ilyen az élet.
Aztán még tavaly beteg is voltam, elég szarul voltam, de túléltem.
A szilveszter pedig jól telt, nyugisan, mindenféle extra felhajtás nélkül. Kártyáztam, boroztam meg beszélgettem. Visszagondolva egy időbe mennyire igyekeztem hogy legyen valami házibuli, de csak nem jött össze. Aztán egyszer összejött, de hát nem volt valami nagy szám, jól jóléreztem magam, de így visszagondolva semmi extra nem volt benne. Sok emberen csodálkozom, hogy mennyire számít neki hogy szilveszterkor bulizzon, menjen buliba stb. stb. Hogy őszinte legyek engem nagyon nem zavar hogy szilveszter van, vagy nincs. Ha bulizni szeretnék akkor az év bármely napján megtehetem. De ízlések és pofonok, ez az én magánvéleményem. Meg valahogy idén a karácsonyi hangulat is hiányzott, meg szilveszterkor se volt valami nagy bulihangulatom. Így visszagondolva tényleg nem is nagyon lehetett. Elötte két nappal voltam állásintejún, majd utána elvoltam mint a befőtt, jöttem mentem.
Az új évben pedig még nem sok mindent csináltam. Elkezdtem készülni az államvizsgára, tételeket dolgozok ki, tanulok rá. Ja meg az otdk dolgozatom sikerült leadnom, aminek nagyon örülök, Már csak egy cikket kéne megcsinálni. Azzal is jó lenne már végezni, hogy a sulival is foglalkozhassak végre úgy ahogyan kéne. Meg kicsit izgulok hogy időre megjöjjön a dimplomám a bírálattal. Majd amiatt is írnom kell e-mailt hogy mi van, vagy hogy van. feladták vagy sem, hogy mégis tudjam mi van azzal. Egy kicsit már örülnék ha túllennék az államvizsgán. Most valahogy semmi kedvem hozzá. Végre egy kis nyugira vágyok, amikor nem kell semmit se csinálni, csak tespedni 
. Bár ez elég furcsán hangzik tőlem, mert mindig csinálok valamit, meg elég nehezen ülök meg a seggemen. Na de majd lesz valahogy, meg pont munkát keresek tehát ha vége a sulinak akkor akár már lehet dolgozni fogok.
Meg megint elkezdtem futni, és mondhatni egész jól megy, bár nem akarom elkiabálni, de már kb. 5 km-t lekocogok minden baj nélkül. Remélem ez nem fog változni és nem járok megint úgy mint tavaly, vagyis tavaly előtt. Emlékszem egyszer mikor repülőfutásokat csináltam akkor volt hogy egy kiálló gyökérre ért le a bal lábam és nem egyenesedett ki és akkor hallottam egy reccsenést és utána kicsit megfájdult a térdem. Ez még valamikor 2009-ben ősszel lehetett. Utána pihentettem, de aztán semmi baj nem volt. Aztán egyszer télen a hóba jó sokat futottam (kb. 20 km-t), és akkor volt az hogy mikor hazaértem elkezdett fájni a térdem. Akkor is pihentettem aztán elmúlt. Utána nem volt vele semmi baj. Voltam még egy futóversenyen is, ahol szintén nem fájt a térdem. Viszont utána kezdett el nagyon fájni még futás közben is, és már a pihentetés sem segített. Sőt volt olyan is hogy futás közben elkezdett fájni, aztán megálltam és hazasétáltam, és másnap fájt nagyon, még akkor is ha sétáltam. Nagy nehezen elmentem orvoshoz és nem mondott túl jó dolgokat. Azóta egyszer mág szedek egy ilyen porcvisszanövesztő valamit, ami remélem hat. Bár most úgy tűnik hogy jó, mert néha futok és nem fájdul meg a lábam. Bár azért vigyázok rá, ha egy picit is úgy érzem máris megállok és inkább nem futok többet, csak nehogy megeröltessem, vagy valami más baja legyen.
Ezen kívül nem sokminden jut eszembe. Vagy lehet nem is történt velem ennél több mostanában. Ja van még egy dolog a korcsolya. Mivel már én ígértem meg, így a jövő héten megyek korcsolyázni. Lehet hogy mástól, lehet ettől de ha erről beszélek vagy erre gondolok egy buckó vagy a gyomromba. Nem tudom miért van ez, lehet hogy tényleg túlreagálom, de valahogy mégis félek tőle. Pedig mindeki azt mondja hogy nem ördöngősség. De nekem akkor is fura két olyan izén a csúszós jégen. Valahogy nem tűnik túl biztonságosnak. Igazából nem tudom hogyan lehet úgy megállni két olyan vékony fémen hogy ne csússzon el az ember lába valamilyen irányba. Hiszen sokszor cipőben is elcsúszik az ember, ott pedig sokkal nagyobb a tapadási felület. De már úgy vagyok vele inkább legyek túl rajta, hátha mégse olyan szörnyű. Meg egy kicsit az is bennem van, hogy elég égőnek tartom hogy ott bénázzak annyi ember előtt. Kissé tartok ettől is. De mindegy, majd csak lesz valami. Biztos hogy csináltam ennél is veszélyesebb dolgott, csak esetleg nem tudtam róla.
Na elkezdett fájni a hasam, ezért itten most befejezem. Mindenkienk boldog új évet kívánok így utólag.
