A vasárnapi napom is szép volt. Maga az időjárás is nagyon jó volt, meg úgy a napom. Bár délután egy régi dolog előjött, amitől elszomorodtam, de aztán elmúlt. De érdekes hogy néha ezek még mindig mennyire tudnak bántani. Lehet azért mert soha nem beszéltem ki magamból a fájdalmaim, bajaim? Az a baj az ilyen dolgokhoz nem értek, meg soha nem törödtem vele. Ha valami bántott igyekeztem elfelejteni, eltemetni magamban.
Amúgy a vasárnapom tényleg nagyon jó volt.
Sőt, délután még vettem színházjegyeket. Már várom hogy mehessek színházba. Bár addig még sok minden lesz, de akkor is izgulok miatta. Ez nekem nagy élmény lesz, mert utóbbi pár évben alig voltam színházban.
Amúgy annak ellenére hogy azt mondtam hétfőre meglesznek a ZH eredmények még két ZHét egyáltalán nem tudom, és egyről annyit tudok hogy nem buktam meg. Ezekért még izgulok hogy milyenek lettek, de most vannak egyéb dolgok melyekért jobban izgulok. Ezen dolgokat most itt nem részletezem, de valahogy azok jobban foglalkoztatnak. Meg még a hátralévő két házim is eléggé foglalkoztat, mivel ha az egyik nem lesz elfogadva félévet csúszok miatta. Kicsit vicces, mert ezt csapatba kell csinálni, és aggódom hogy a többiek megcsinálják-e azt amit kértem tőlük.
Meg ma voltam a suliba, és beszéltem egyik tanárommal hogy jövő félévbe szeretnék az egyik laborba mérni. Hát azt mondta találjam ki mit szeretnék mérni, pedig kétszer elmondtam neki, hogy először azokat az alapméréseket amiket abba a laborba lehet csinálni. Aztán közbe még jött egy kis technika történelem, hogyan mértek abba a laborba 20 évvel ezelőtt. Kicsit halálra untam magam. De azért voltak benne érdekes részek.
A másik M volt Deannél. Hát nem tudom hogyan kön össze a meló. Erre nagyon kíváncsi leszek a szerdai összeruccanáson. De ezen már inkább nem is idegesítem magam. Meg már nem kell a vizsgajelentkezés miatt se, mert segítettek és így hipergyorsan végeztem, vagyis nagyon gyorsan felvették a vizsgáim.
De azért egy pöttyet kíváncsi vagyok hogy lesz megoldva a munkám, hogy legyen és itt is maradjak. De ez már nem az én dolgom, az én dolgom hogy szépen dolgozzak, meg rendesen tanuljak.
Viszont bosszantó hogy hogy egy ember alá max hárman tartozhatnak. M alá most ketten tartoznak, és tudom az egyikről hogy szinte semmit se csinál, alig halad a munkájával. Megint nem magam miatt leszek szarba fél év múlva hanem ás miatt. Ez pont olyan mint a következő féléves tárgyaim. Előre látom hogy majd úgy kell könyörögnöm atanároknál hogy mégis indítság már el tárgyat, mert nekem most kell tanulnom, és azért csak ketten vagyunk a tárgyon, mert a tróger évfolyamtársaim, megbuknak mindenből, és össze-vissza előre felveszik a tárgyakat, hogy mégis haladjanak, meg meglegyen a kreditük. Így megint azzal basznak ki, aki normálisan csinálja a sulit, és rendesen halad vele. Na mindegy, inkább nem folytatom, mert ezen is csak felhúzom magam, és ára már elég volt belőle
.
Ma futás közben láttam egy nagyon szép őzgidát, ott futott át tőlem öt méterre a töltésen. Szegény nagyon megijjedhetett, mert iszonyatosan iszkolt, szedte a lábát. Meg átsegítettem az úton egy csigát. Meg jól esett ma a futás, jó hogy elmentem. Megnyugtatott, és lehiggadtam.
Most semmi más extra nem jut eszembe, azt hiszem elkezdem írni az egyik házimat, amig bírom, aztán ha nagyon elálmosodom akkor pedig megyek szundikálni. Bár ma reggel nem volt olyan jó a kelés mint a hétvégén, és nem azért mert hétfő reggel volt. Hiányérzetem volt. Pedig látszólag minden megvolt, de csak látszólag. Na de tényleg megyek házit bütykölni.
Amúgy a vasárnapom tényleg nagyon jó volt.
Sőt, délután még vettem színházjegyeket. Már várom hogy mehessek színházba. Bár addig még sok minden lesz, de akkor is izgulok miatta. Ez nekem nagy élmény lesz, mert utóbbi pár évben alig voltam színházban.
Amúgy annak ellenére hogy azt mondtam hétfőre meglesznek a ZH eredmények még két ZHét egyáltalán nem tudom, és egyről annyit tudok hogy nem buktam meg. Ezekért még izgulok hogy milyenek lettek, de most vannak egyéb dolgok melyekért jobban izgulok. Ezen dolgokat most itt nem részletezem, de valahogy azok jobban foglalkoztatnak. Meg még a hátralévő két házim is eléggé foglalkoztat, mivel ha az egyik nem lesz elfogadva félévet csúszok miatta. Kicsit vicces, mert ezt csapatba kell csinálni, és aggódom hogy a többiek megcsinálják-e azt amit kértem tőlük.
Meg ma voltam a suliba, és beszéltem egyik tanárommal hogy jövő félévbe szeretnék az egyik laborba mérni. Hát azt mondta találjam ki mit szeretnék mérni, pedig kétszer elmondtam neki, hogy először azokat az alapméréseket amiket abba a laborba lehet csinálni. Aztán közbe még jött egy kis technika történelem, hogyan mértek abba a laborba 20 évvel ezelőtt. Kicsit halálra untam magam. De azért voltak benne érdekes részek.
A másik M volt Deannél. Hát nem tudom hogyan kön össze a meló. Erre nagyon kíváncsi leszek a szerdai összeruccanáson. De ezen már inkább nem is idegesítem magam. Meg már nem kell a vizsgajelentkezés miatt se, mert segítettek és így hipergyorsan végeztem, vagyis nagyon gyorsan felvették a vizsgáim.
De azért egy pöttyet kíváncsi vagyok hogy lesz megoldva a munkám, hogy legyen és itt is maradjak. De ez már nem az én dolgom, az én dolgom hogy szépen dolgozzak, meg rendesen tanuljak.
Viszont bosszantó hogy hogy egy ember alá max hárman tartozhatnak. M alá most ketten tartoznak, és tudom az egyikről hogy szinte semmit se csinál, alig halad a munkájával. Megint nem magam miatt leszek szarba fél év múlva hanem ás miatt. Ez pont olyan mint a következő féléves tárgyaim. Előre látom hogy majd úgy kell könyörögnöm atanároknál hogy mégis indítság már el tárgyat, mert nekem most kell tanulnom, és azért csak ketten vagyunk a tárgyon, mert a tróger évfolyamtársaim, megbuknak mindenből, és össze-vissza előre felveszik a tárgyakat, hogy mégis haladjanak, meg meglegyen a kreditük. Így megint azzal basznak ki, aki normálisan csinálja a sulit, és rendesen halad vele. Na mindegy, inkább nem folytatom, mert ezen is csak felhúzom magam, és ára már elég volt belőle
.Ma futás közben láttam egy nagyon szép őzgidát, ott futott át tőlem öt méterre a töltésen. Szegény nagyon megijjedhetett, mert iszonyatosan iszkolt, szedte a lábát. Meg átsegítettem az úton egy csigát. Meg jól esett ma a futás, jó hogy elmentem. Megnyugtatott, és lehiggadtam.
Most semmi más extra nem jut eszembe, azt hiszem elkezdem írni az egyik házimat, amig bírom, aztán ha nagyon elálmosodom akkor pedig megyek szundikálni. Bár ma reggel nem volt olyan jó a kelés mint a hétvégén, és nem azért mert hétfő reggel volt. Hiányérzetem volt. Pedig látszólag minden megvolt, de csak látszólag. Na de tényleg megyek házit bütykölni.
