Fucked up, passes out, that's my game.....

Már jó régen írtam. Vagyis nem olyan régen, de az utobbi időbe egészen rendszeresen írtam bele, most pedig egy picit eltrógerkodtam. Csak vagy nem volt időm, vagy pont kedvem, de valami mindig volt.
Megvolt a soproni kirándulás is, aznap kellően jól sikerült berúgnom, a próba is nagyon faszán ment . Na de mindegy.
Szombaton pedig elmentem találkozni a barátaimmal. Nagyon jó volt látni őket, dumálni velük. Már egy picit hiányoztak. Annak meg külön örülök hogy Kedvesemmel ilyan jól kijöttek. Meg volt ott ivászat, nem is kicsi, csak mivel vezettem én kimaradtam belőle. Furcsa volt, mert ilyet még soha nem csináltam, de nem olyan volt mint ahogy elképzeltem. Nem éreztem ellenállhatatlan vágyat az ivásra, és ennek örülök is. Így tudom hogy nem jelent gondod megállni még ilyen helyzetben sem azt hogy igyak.
Hazafele vezetni kicsit fura volt. A kocsi furcsa volt, meg nem sűrűn vezetem más autoját, de jó volt. Örülök hogy bíznak bennem, és rám mernek bízni egy autot.

A hétvégém megint nagyon jó volt. Bár ez a sok eső nem kellett volna . Nem csak hogy ha sokat esik én is elkomorodom, de ilyenkor még vannak árvizek, belvizek ..... meg sok hasonló, vagy mégrondább csúnyaság. Nem jó a sok eső ez a lényeg. Amúgy tényleg jobb lett volna ha mondjuk karácsonykor esett volna a hó három napig megállás nélkül. Vagyis nem esett volna, hanem szakadt volna. Azért remélem nyáron nem lesz ilyen idő, mert akkor kitérek a hitemből. Most egész jó idő van, de úgy rémlik mintha hétvégére megint szar időt mondtak volna. Pedig én már egy igazi májusi időre vágyom napsütéssel, rövidnadrággal. Nem télikabátba esernyővel a fejem felett szeretnék a Főutcán sétálgatni.

Ma megyek majd vizsgázni. Eléggé félek tőle, mert van olyan része amit értek, az egyszerűbb dolgokat, a bonyolultabbakat is megtudom csinálni, csak nem a rendelkezésre álló 60 perc alatt. Tehát remélem lesz két egyszerűbb feladat, amire már meglesz a kettesem, és akkor már nem érdekel hogy a többi megy-e vagy sem. Meg direkt azért nem jelentkeztem le erről a vizsgáról, mert állítólag az első igen könnyű, és egyre nehezebb feladatok vannak. Pedig nagyon gondolkodtam, csak az a baj hogy a többi vizsga is nagyon szar időpotnba van, amikor megint nem nagyon tudnék rájuk készülni. Előszedem majd a jobbik eszem, és akkor talán sikerült összehazuni egy kettest, ahogy egy régi szaktársam mindig mondta. Bár sajnos itt nem nagyon lehet hazudni, hanem kész jól működő dolgokat kell letenni az asztalra. H ez sikerül, akkor már csak egy házifeladatot kell leadnom, ami már készen van, és egy előadást kell megtartanom ugyanebből és készen vagyok. Jó lenne, mert erre a félévre már sok volt. Legalábbis én úgy érzem.

Meg remélem a nyári gyakorlatom is végezhetem a suliba, mert ha nem akkor megint dolgozhatok szépen. Amire nem nagyon vágyom. Vagyis ha nagyon muszáj akkor megcsinálom, de nem igazán vágyom rá. Mert ismerem a főnököm ötleteit, és tudom róluk hogy azon megint nekem kéne tökölnöm és kitalálnom a dolgokat, mert nincs róla semmiféle írott anyag. Vagy ha mégis lenne, holtbiztos hogy nem találnám meg. Amiket ajánlott nyári gyakorlatos feladatokat mindkettő programozós feladat lenne, és hát programozni nem igazán tudok. Meg nem igazán szeretnék megtanulni. Annyira amennyire nekem kell, annyira tudok, de jobban nem is szeretnék megtanulni.
Ja meg még van egy tárgy emiből javítani szeretnék, de remélhetőleg az nem fog problémát jelenteni. Tehát remélem a mai szereplésem felteszi a pontot erre a félévre, és végre békénhagy a suli.
Ja más. Nagyon úgy tűnik hogy a TDKs helyezésért nem jár pénzjutalom. Ilyenkorra már rég kiutalják a pénzt, de még ki sincs írva hogy kapunk ilyet. Azért remélem ez a pénz nem az állófogadásra ment el, mert akkor jövőre az ideit is lekell innom-ennem, és magam ismerve ezt simán megteszem. De ezen inkább most nem bosszankodom.

Tegnap volt végre rendes próba, és koncertképesek vagyunk. Ma még majd nyüstöljük a számokat, vagyis szarrá gyakoroljuk, aztán mehet a buli. Bár még lehet csütörtökön is elnyomjuk őket, de majd kiderül. Már várom. Meg nagyon örülök neki. Ezért zenéltünk olyan sokat, hogy végre fellépjünk. Amúgy kíváncsi leszek arra is, hogy mit szólnak az ismerőseim majd hozzá. Bár ez sem változtat azon, hogy végre tényleg olyan zenét játszom, amit szeretek. Ilyen eddig csak egyszer fordult elő, mikor két barátommal zenéltem együtt. Bár egyik barátom mostanában számokat csinál, a másik pedig mondta hogy majd vesz elektronikus dobot, és akkor megint nyomhatjuk. Annak is örülnék, mert nagyon szerettem velük zenélni.
Nagyon szeretek zenélni, mert kikapcsol, és elfeledteti a bajaimat, ha éppen vannak. De mindenképpen megnyugtat, meg közben kiüvöltözhetem, kitombolhatom magam.

Ja és tegnap voltam fodrásznál. Nem egyszerű az élete annak, akinek a fodrásza olyan sokat utazik. Most is Ausztriából jött haza. Ha így folytatja, ezentúl helyette majd a Zsidróhoz vagy a Hajasahoz fogok járni.

Meg már régen írtam így ma két vers lesz.

Csukás István

Ülj ide mellém

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.

Ady Endre

Mert engem szeretsz