One million years BC ....
Kezembe került a Jerry Only által aláírt Misfits - Cuts from the Crypt lemez.
Persze nem erről szeretnék írni. Egy furcsa dolgoról, mely kapcsólódik. Kapcsolódik, igen pont a kapcsolódásról, vagyis modern nevén a kapcsolatról. De nem a mai dolgairól, hanem az őskortól az modernkor hajnaláig.
Az őskorban vala ősember és ősasszony. Mai szemmel nézve egyszerű teremtmények, de a kornak megfelelő ésszel és értelemmel. Nekik a nemiség még mai szemmel nézve egyszerű volt. Voltak tüzek, amit körbeültek, és ha éppen akadt egy-egy luk, hát kihasználták. Bár akkor is volt gondolom olyan, hogy két ember szimpatizált egymással.
Utána következett a középkor. Ekkor már volt uvarlás, de valahogy azerkölcsös dolgok mögött ott voltak a buja dolgok is. Tehát kifelé az erkölcsösséget mutatta mindenki, holott valójában a háttér romlott volt. Mindig mindenből a szexuálisan túlfűtöttség áramlott, így elég nehéz volt nem belekeveredeni a dolgokba. Aki benne volt, az pedig élvezte és kihasználta a kor adottságait. De persze voltak olyanok akinek ezen kor is fogadalmaiknak megfelelően telt.
Ezután jött a reneszánsz. Nem feltétlenül kell itt az építészett illetve művészet reneszánszára gondolni. A reneszánsz megújulást rejtett magában. Újdonságok, eleddig nem ismert dolgokkal való ismerkedést. Persze, mint minden (ujjá)születés magában rejti a halált is. Csak nem lehet tudni, mikor. Tehát eljött az "ujjászületés" kora. Új elvek, eszmék, ideák. Újabb környezet a kibontakozásra. Mégis sokan nem éltek a lehetőségekkel. Inkágg hagyták magukat úszni az árral, vagy lemerültek az akkor is létező fertő méllyére. De ebben a fura korban, még a fertő méllyén is néha kisütött a nap. De ahol szinte mindig esik, ott nem tart sokáig a napsütés. Tehát várható volt, hogy jő az eső. De nem így. Néha furcsa volt az időjárás, akár a szerelem. Szeszélyes, akár a tavaszi időjárás. Nem lehetett tudni, hogy napsütés vagy zápor jő. De mindig jött valamelyik. Hirtelen, és váratlanul. De végül, mint az egyenlítőnél, elkerülhetetlen, hogy eköszöntsön az esős évszak. Tehát a reneszánsznak is bealkonyult.
Így jöttek az újabb irányzatok. jött az újkor. Új kor, új ideák, új szokások. Felrúgva az eleddig működő gondolatokat, csakis az újra törekedve. Ezen időben is jutott a kor emberének hideg és meled. Vagyis potosítva jó és rossz. Muszáj volt beilleszkednie az új korszaknak megfelelő környezetbe. De az ember alkalmazkodó, és beilleszkedik. Megfelel a környezet elvárásainak, nehogy kivesse magából. Az a vicces, hogy bármely kort nézzük, mindegyikben volt jó és rossz. Tehát itt is megvoltak ezek, talán csak annyiban különböztek az eddigi koroktól, hogy másképpen nevezték. De persze mindig voltak akinek csak napfény, vagy csak árnyék jutott. De az újkor ideája se tarthatott örökké. Eljöttek a vég napjai, melyek nem tűntek nyomtalanúl, egyik napról a másikra, de végül véget értek.
A moderkor is helyet követelt magának. Lassú volt az átmenet, de lassan de biztosan tört előre, elsöpörve az újkort és átváve helyét. Tehát eljutottunk az modern kor hajnaláig. A kor embere igyekezett tartani a lépést, ott ahol tudta. A kor fucsa, új szabályokat hozott magával, melyekhez vagy alkalmazkodott valaki, vagy elbukott.
Általános iskolában jártam történelem szakkörre. Azóta is szeretem a történelmet. Bár most már egyre jobban csak egy részére fókuszálva. De a történelem kis része is történelem.
Régen volt ilyen történelmi hangulatom, de előjött a sok zöld láttán, így megírtam gondolataim a történelmemről.
Remélhetőleg holnap rám is rámsüt az újkor napsütéses napja.
Kezembe került a Jerry Only által aláírt Misfits - Cuts from the Crypt lemez.
Persze nem erről szeretnék írni. Egy furcsa dolgoról, mely kapcsólódik. Kapcsolódik, igen pont a kapcsolódásról, vagyis modern nevén a kapcsolatról. De nem a mai dolgairól, hanem az őskortól az modernkor hajnaláig.
Az őskorban vala ősember és ősasszony. Mai szemmel nézve egyszerű teremtmények, de a kornak megfelelő ésszel és értelemmel. Nekik a nemiség még mai szemmel nézve egyszerű volt. Voltak tüzek, amit körbeültek, és ha éppen akadt egy-egy luk, hát kihasználták. Bár akkor is volt gondolom olyan, hogy két ember szimpatizált egymással.
Utána következett a középkor. Ekkor már volt uvarlás, de valahogy azerkölcsös dolgok mögött ott voltak a buja dolgok is. Tehát kifelé az erkölcsösséget mutatta mindenki, holott valójában a háttér romlott volt. Mindig mindenből a szexuálisan túlfűtöttség áramlott, így elég nehéz volt nem belekeveredeni a dolgokba. Aki benne volt, az pedig élvezte és kihasználta a kor adottságait. De persze voltak olyanok akinek ezen kor is fogadalmaiknak megfelelően telt.
Ezután jött a reneszánsz. Nem feltétlenül kell itt az építészett illetve művészet reneszánszára gondolni. A reneszánsz megújulást rejtett magában. Újdonságok, eleddig nem ismert dolgokkal való ismerkedést. Persze, mint minden (ujjá)születés magában rejti a halált is. Csak nem lehet tudni, mikor. Tehát eljött az "ujjászületés" kora. Új elvek, eszmék, ideák. Újabb környezet a kibontakozásra. Mégis sokan nem éltek a lehetőségekkel. Inkágg hagyták magukat úszni az árral, vagy lemerültek az akkor is létező fertő méllyére. De ebben a fura korban, még a fertő méllyén is néha kisütött a nap. De ahol szinte mindig esik, ott nem tart sokáig a napsütés. Tehát várható volt, hogy jő az eső. De nem így. Néha furcsa volt az időjárás, akár a szerelem. Szeszélyes, akár a tavaszi időjárás. Nem lehetett tudni, hogy napsütés vagy zápor jő. De mindig jött valamelyik. Hirtelen, és váratlanul. De végül, mint az egyenlítőnél, elkerülhetetlen, hogy eköszöntsön az esős évszak. Tehát a reneszánsznak is bealkonyult.
Így jöttek az újabb irányzatok. jött az újkor. Új kor, új ideák, új szokások. Felrúgva az eleddig működő gondolatokat, csakis az újra törekedve. Ezen időben is jutott a kor emberének hideg és meled. Vagyis potosítva jó és rossz. Muszáj volt beilleszkednie az új korszaknak megfelelő környezetbe. De az ember alkalmazkodó, és beilleszkedik. Megfelel a környezet elvárásainak, nehogy kivesse magából. Az a vicces, hogy bármely kort nézzük, mindegyikben volt jó és rossz. Tehát itt is megvoltak ezek, talán csak annyiban különböztek az eddigi koroktól, hogy másképpen nevezték. De persze mindig voltak akinek csak napfény, vagy csak árnyék jutott. De az újkor ideája se tarthatott örökké. Eljöttek a vég napjai, melyek nem tűntek nyomtalanúl, egyik napról a másikra, de végül véget értek.
A moderkor is helyet követelt magának. Lassú volt az átmenet, de lassan de biztosan tört előre, elsöpörve az újkort és átváve helyét. Tehát eljutottunk az modern kor hajnaláig. A kor embere igyekezett tartani a lépést, ott ahol tudta. A kor fucsa, új szabályokat hozott magával, melyekhez vagy alkalmazkodott valaki, vagy elbukott.
Általános iskolában jártam történelem szakkörre. Azóta is szeretem a történelmet. Bár most már egyre jobban csak egy részére fókuszálva. De a történelem kis része is történelem.
Régen volt ilyen történelmi hangulatom, de előjött a sok zöld láttán, így megírtam gondolataim a történelmemről.
Remélhetőleg holnap rám is rámsüt az újkor napsütéses napja.
