Jól sikerült a hétvége. A fellépés is jó volt, most nekem is tetszett, csak sajnos az utolsó előtti szám előtt elszakadt az egyik húrom, így nem tudtam nomrálisan végigjátszani a utolsó két számot. De mindegy, ennek ellenére akivel beszéltem, annak tetszett. Ennek pedig örülök.
Meg a másnapi falunap is jól sikerült. Bár én egy picit durcás voltam, meg hisztis
. Nem tudom miért, valahogy olyan kedvem volt. De már pénteken is egy picit. De estére jó kedvem lett, mert táncoltunk. Nagyon jó volt táncolni, nagyon élveztem. Bár még szerettem volna táncolni, de nem kell telhetetlennek lenni, remélem mielőbb lesz lehetőségem megint táncolni. Meg falunapra még a barátaim is kijöttek, bár nem örültem nekik annyira mint kellett volna. De azért jó volt velük beszélgetni egy kicsit.
Meg majd kapok csomagtartót, aminek örülök, mert így nem kell a táskát a hátamon vinnem, hanem arra rátehetem. Meg beszéltük hogy majd megyünk biciklizni ha éppen úgy van. Ez is jól hangzik.
Vasárnap már nem sok minden történt. Voltam a bolhapiacon, de nem vettem ott semmit se, bár nagyon időm se volt nézelődni, bámészkoni, csak úgy futólag. De már tudom hogy nagyon sok érdekes dolgot lehet ott kapni sokkal olcsóbban mint egy rendes boltba.
Sajnos ez a hétvége is nagyon hamar eltelt. Pedig jó lett volna ha még tart egy pár napig. Ja majd elfelejtem a vizhordós-vízlapátolós délutáni vizi mókát. Gumicsizma rulez
. Meg végre sikerült eldönteni hogy hova szeretnénk menni nyaralni. Még szombaton szereztünk délelőtt jó pár katalógust, és azt böngészgettük, és válogattunk.
Ma pedig voltunk az utazási irodába és a kiszemelet időben, kiválasztott helyen volt is hely, így megyünk nyaralni.
Ennek nagyon örülök. Bárcsak már ott tartanánk. Bár addig még sok minden lesz. De pont mához két hónapra indulunk.
Meg ma végre sikerült eldöntenem hogy mit is szeretnék, így ennek megfelelően írtam emberkéknek. Most úgy érzem helyesen döntöttem. Remélem ez nem fog megváltozni. Meg pont ma írta egy ismerősöm, hogy neki egy ismerőse szeretne koncertet szervezni, és mivel neki nagyon tetszett a pénteki atrakciónk, ezért javasolt is minket egyből. Meg remélhetőleg a koncertvisszamondás után is gondol majd rám vagyis ránk viking komám, ha éppen olyan koncert van.
Meg ma néztünk vászonnadrágot. Volt is olyan ami jó volt méretileg, meg jól is állt Kedvesem szerint, csak valahogy magamon nem tetszett nekem. Olyan fura volt a szára. Meg majd valami jól szellőző kényelmes cipő se ártana.
Meg most áltam neki tanulni, de már nagyon elegem van belőle. Meg az is bosszant, hogy megtaláltam egy plusz órai feladatot, amit ha előző vizsga előtt találok meg, akkor simán meglett volna a vizsgám. Tehát nagyon boldogít a tudat, hogy ennyin múlott az előző vizsgám, hogy nem találtam ezt meg időben. Félek is hogy most milyen feladatot fog kitalálni a tanár. Remélem nem valami kacifántosat, mert akkor megint megbukok, és utolsó vizsgára már tényleg nincs kedvem menni.
Meg az a vicces hogy van egy folyamatos számonkéréses tárgyam, amiből még mindig nincs jegyem. Nem is tudtam leadni a féléves feladatom, mert a tanár nem válaszol az e-mailemre, hogy mikor lehetne menni, vagy leadni. Szerintem szerdán elküldöm mintkét tanárnak, aztán részemről letudva. Nem mondanak semmit, hogy mit kéne csinálni, vagy mit nem. Így nem tudom mi lesz ezzel a tárgyal. Nagyon utálom ezt. Pedig emlékszem még örültem is, mikor a tanár mondta hogy ne ezen a héten legyen a házi leadása, hanem majd jövő héten, Aztán jövő hétből lett újabb egy hét, és azóta meg semmi. Pedig már jó lenne letudni.
Egyre szarabb ez a suli. Egyre jobban elegem van hogy úgy kell mindenért könyörögni. Vicces de lassan azért is, hogy a házit leadhassam, vagy hogy mégis mikor és hol.
Azt hiszem folytatom a tanulást.
Valami pedig történt még ma, csak nem jut eszembe. Na de mindegy, biztos nem lényeges, azért nem jut eszembe.
Már a fejem is kezd fájni a tanulás gondolatára. De hát ez van, ezt kell szeretni.
Meg a másnapi falunap is jól sikerült. Bár én egy picit durcás voltam, meg hisztis

Meg majd kapok csomagtartót, aminek örülök, mert így nem kell a táskát a hátamon vinnem, hanem arra rátehetem. Meg beszéltük hogy majd megyünk biciklizni ha éppen úgy van. Ez is jól hangzik.
Vasárnap már nem sok minden történt. Voltam a bolhapiacon, de nem vettem ott semmit se, bár nagyon időm se volt nézelődni, bámészkoni, csak úgy futólag. De már tudom hogy nagyon sok érdekes dolgot lehet ott kapni sokkal olcsóbban mint egy rendes boltba.
Sajnos ez a hétvége is nagyon hamar eltelt. Pedig jó lett volna ha még tart egy pár napig. Ja majd elfelejtem a vizhordós-vízlapátolós délutáni vizi mókát. Gumicsizma rulez

Ma pedig voltunk az utazási irodába és a kiszemelet időben, kiválasztott helyen volt is hely, így megyünk nyaralni.

Meg ma végre sikerült eldöntenem hogy mit is szeretnék, így ennek megfelelően írtam emberkéknek. Most úgy érzem helyesen döntöttem. Remélem ez nem fog megváltozni. Meg pont ma írta egy ismerősöm, hogy neki egy ismerőse szeretne koncertet szervezni, és mivel neki nagyon tetszett a pénteki atrakciónk, ezért javasolt is minket egyből. Meg remélhetőleg a koncertvisszamondás után is gondol majd rám vagyis ránk viking komám, ha éppen olyan koncert van.
Meg ma néztünk vászonnadrágot. Volt is olyan ami jó volt méretileg, meg jól is állt Kedvesem szerint, csak valahogy magamon nem tetszett nekem. Olyan fura volt a szára. Meg majd valami jól szellőző kényelmes cipő se ártana.
Meg most áltam neki tanulni, de már nagyon elegem van belőle. Meg az is bosszant, hogy megtaláltam egy plusz órai feladatot, amit ha előző vizsga előtt találok meg, akkor simán meglett volna a vizsgám. Tehát nagyon boldogít a tudat, hogy ennyin múlott az előző vizsgám, hogy nem találtam ezt meg időben. Félek is hogy most milyen feladatot fog kitalálni a tanár. Remélem nem valami kacifántosat, mert akkor megint megbukok, és utolsó vizsgára már tényleg nincs kedvem menni.
Meg az a vicces hogy van egy folyamatos számonkéréses tárgyam, amiből még mindig nincs jegyem. Nem is tudtam leadni a féléves feladatom, mert a tanár nem válaszol az e-mailemre, hogy mikor lehetne menni, vagy leadni. Szerintem szerdán elküldöm mintkét tanárnak, aztán részemről letudva. Nem mondanak semmit, hogy mit kéne csinálni, vagy mit nem. Így nem tudom mi lesz ezzel a tárgyal. Nagyon utálom ezt. Pedig emlékszem még örültem is, mikor a tanár mondta hogy ne ezen a héten legyen a házi leadása, hanem majd jövő héten, Aztán jövő hétből lett újabb egy hét, és azóta meg semmi. Pedig már jó lenne letudni.
Egyre szarabb ez a suli. Egyre jobban elegem van hogy úgy kell mindenért könyörögni. Vicces de lassan azért is, hogy a házit leadhassam, vagy hogy mégis mikor és hol.
Azt hiszem folytatom a tanulást.
Valami pedig történt még ma, csak nem jut eszembe. Na de mindegy, biztos nem lényeges, azért nem jut eszembe.
Már a fejem is kezd fájni a tanulás gondolatára. De hát ez van, ezt kell szeretni.